Emlékszem, amikor még mindkét szomszédunktól csak egy vacak drótkerítés választott el minket, így kénytelen-kelletlen beláttunk egymás udvarára. A vicces sztori az volt, hogy amikor Tigris először megjelent a színen, én a kertben voltam vele, és próbáltam szólítani. A szomszéd asszony meg visszakérdezett, hogy tényleg Tigrisnek hívom a kis pöttöm cicát? Én csak bólintottam, mire elnevette magát. Viszont Tigris felnőtt és igencsak hatékony vadász lett! Az nevet, aki utoljára nevet!